Sziasztok!

Én vagyok az, akinek soha semmire nincs ideje, mert mindig mindent egyszerre szeretne. Ezért már annak is örülök, ha a sikerül valamit alkotnom, amit ide feltehetek.

Kb. egy éve kezdtem el alkotni(2003), és pár hónapja (2004.aug) vált narkóvá a dolog. Van visszahúzó és támogató erő, és ez a családom, mert őket sem lehet elhanyagolni. Ha kicsit hamarabb tör ki rajtam az alkotási láz, akkor több időm lett volna rá valószínűleg, mivel most már aktív anyuka vagyok (2 éves az utánpótlás), és így nem csak a tárgyakat formálom.

Férjem nélkül még az ecsetet sem tudnám elővenni, mert természetesen a kiscsajunknak éppen akkor és éppen az kell, ami az én kezemben van. Naná, hogy ő is festeni, meg ragasztani akar éppen akkor, éppen azzal és éppen azt, amit én is szeretnék. Már látom, hogy jövőre már nem csak én csinálok kupit az ebédlőasztalon, hanem beszáll a gyerkőc is.

Hát nagyvonalakban ennyi, mert ugye ismét rohanok.

Jó csemegézést az oldalamon és köszi, hogy erre is szántál pár percet.